?

Log in

No account? Create an account

Share Next Entry
Az utolsó látomás
Piton
elinor103
Elkészült életem első snarry fordítása. Nagyon rövidke, és kifejezetten light, viszont édesen romantikus, ezért cukorbetegek csak felügyelet mellett olvassák!
Remélem, tetszeni fog! Várom a kritikákat: folytassam, vagy keressek más elfoglaltságot...
 

A mű eredeti címe: The Final Fantasy
Írta: Ptyx
Fordította: elinor103
Műfaj: romantikus
Figyelmeztetés: A műben azonos nemű szereplők kapcsolatára történik utalás. Amennyiben ez a téma számodra sértő vagy visszataszító, kérlek, ne olvass tovább.
Nyilatkozat: A Harry Potter univerzummal kapcsolatos minden jog J.K. Rowling, és a vele szerződésben álló különböző kiadók és filmstúdiók tulajdona. Nekem semmiféle anyagi hasznom nem származik belőle.
Az eredeti írás megtalálható itt:
http://ptyx.noigandres.com/Gothic/final_fant.html
 


Az utolsó látomás
 

...Amikor az ajtóhoz ér, újra felém fordul. „Megkaphatnám… a merengőt egy percre?”

„Tessék? Miért?” – kérdezem meglepetten. „Nem gondolod komolyan, hogy benne hagynám a…  A merengő most üres.”

Önelégülten mosolyog. „Nyilvánvalóan. Nem vagyok olyan naiv, mint gondolja, Professzor. De nem; én akarok eltávolítani néhány gondolatot az elmémből. Kérem.”

„Mr. Potter, nem látok erre semmi okot.”

„Kérem, Professzor! Minél előbb ideadja a merengőt, annál hamarabb elmegyek.”

A helyzet képtelensége zavarba ejtő. „Rendben van.”- mondom neki, és a polchoz megyek, ahol a kőtálat tartom, amelyet csak azért nem juttattam még vissza az Igazgató úrnak, mert játszani akartam a képzeletemmel, még egyszer utoljára.

Átnyújtom neki a merengőt. Ő megérinti a fejét a pálcájával, és egy ezüstfehér fonál folyik át a kőtálba.

Aztán úgy adja át nekem a merengőt, mintha arra invitálna, hogy nézzem meg a tartalmát. Óvatosan belenézek – a kíváncsiság mindig is az egyik bosszantó és nehezen kordában tartható jellemvonásom volt.

A merengőt kezemben tartva figyelem Harry emlékének kavargó fonalait.

 Két idős varázsló sétál a tengerparton, karjuk egymást öleli. A hajuk fehér, mint Albusé. Egyikük fején rakoncátlan fürtök. A gyanúm beigazolódik, amikor meglátom a smaragdzöld szempárt. A másik férfit is felismerem – őt nézem a tükörben már majdnem negyven éve. Az arckifejezését azonban sohasem láttam még ilyen békésnek azelőtt.

Most megállnak, és egymás szemébe néznek. Az érzelem a tekintetükben, a fekete és a zöld szemekben, leírhatatlan. Mintha két élet összeadódott volna abban a pillantásban, és az eredmény egy egyszerű szó: „igen”. Igen, érdemes volt.

Megcsókolják egymást, a testük tökéletesen illeszkedik a másikhoz, de hirtelen már nem őket figyelem: az igazi Harryt nézem, aki a kezemet fogja. Felé fordulok és átölelem.

„Jól van. Győztél.”

 

Vége


Tags:

  • 1
Köszönöm a fordításod, nekem nagyon tetszett. Aranyos, kissé szomorkás, és szép. Várom az újabb fordításaidat :)

Ez aranyos volt. :) Köszönöm.

Nekem tetszett. Jó volt a fordítás, és a történet is. Szerintem folytasd :) Köszönöm, hogy olvashattam.

jaaaaj, milyen aranyos történet!!!
Szívesen olvasnék még fordítást tőled, ez nagyon szép volt!
Ajánlani fogom máshol is :D

Igen, igen! Folytasd!
Nekem is nagyon tetszett.
Köszi!

Szia!
Nagyon aranyos kis történet volt és nagyon szívesen olvasnék további fordításokat tőled.

Az utolsó látomás

Köszönöm, ezt a kedves, kis fordítást. Tömény érzelem-kezdeményeket fejez ki számomra. Tetszett.
Üdv.anagrama2

Re: Az utolsó látomás

Nagyon köszönöm!:)

Szia! Nagyon kedves kis töri volt, tetszett, úgyhogy szerintem folytasd nyugodtan :) És most egy kis "negativizmus": Nekem nem tetszettek az idézőjelek, bár lehet, hogy ez csak az én hülyeségem (sőt, biztos), de én jobban szeretem a gondolatjeleket. Az idézőjeles párbeszédnél valahogy sosem jövök rá elsőre, hogy akkor ezt most ki is mondja. De mint mondtam, ez az én heppem. Köszi, hogy lefordítottad, és hajrá a többivel, keresni fogom :)
Shanee

Az idézőjeles formát az eredeti szövegből vettem át. Egyáltalán nem hülyeség, én is azt hiszem, hogy jobb a gondolatjel. A jövőben figyelni fogok rá, köszönöm a kritikát. (És a továbbiakban is várom...)

Szia!
Köszönöm, hogy lefordítottad, megmelengette a szívem, ami az egyik legkellemesebb jutalma az olvasónak.
Ezért írok kommentet, hogy viszonozzam, mert az íróknak/fordítóknak meg ez a legnagyobb jutalom.
Szép volt, a mondatok tökéletesen magyarosak voltak, a választás is csodás szösszenetre esett.
Kíváncsi vagyok, mit alkotsz hosszabb távon! ;)

Szia!
Nagyon szép történet. Köszönöm, hogy olvashattam.

  • 1